(Zárójelben jegyzem meg, nem tervezem megírni a "Háború és béke" folytatását, és ezt a fejezetet csupán egy újabb fogja követni, azzal be is fejezem- kitartás!)
Annyi helyen olvastam a kecsketejről:
"A kecsketej kitűnő forrása az alfa-hydroxy-acid savnak (AHA sav). A tejsav lágyan hámlasztja a bőr felső rétegét, így segíti a friss és egyenletesebb bőr képződését. Gyengéden távolítja el az elhalt hámréteget. A kecsketejes szappanok használata ajánlott érzékeny bőrre, száraz bőrre, ekcémás bőrre illetve pattanásos, aknés bőrűeknek.
A kecsketejes szappan hidratálja, táplálja és puhává varázsolja a bőrt. Lúgos kémhatásának köszönhetően visszaállítja a bőr normál PH értékét. Tartalmaz aminosavakat, Q10 koenzimet, A-, D-, B2-, B12-vitaminokat, valamint mikroelemeket: kalciumot, foszfort, magnéziumot és cinket, ezenkívül több mint 70 féle - könnyen felszívódó - telítetlen zsírsavat." (forrás: krémmánia, stb...)
Hát ez ilyen Ctrl c-Ctrl v dolog, egyszer valaki kitalálta, azóta terjed mindenhol.
Gondoltam utána nézek, de sajnos sehol nem találtam olyat, hogy honnan lenne benne Q10 koenzim.
Egyébként nyilván tele van sok-sok vitaminnal, és egyéb hasznos dologgal is.
Ez az alfa-hydroxy-acid sav ( az acid egyébként is savat jelent) ez megint szöget ütött a ferjembe.
"A tej kis mennyiségben tartalmaz vajsavat, propionsavat, piroszőlősavat, hangyasavat és tejsavat, valamint nyomnyi mennyiségben még más szerves savakat is" (forrás)
Ennek ellenére, olyan kis mennyiségben van jelen a szappanban, a többi összetevőt is figyelembe véve, hogy nem gondolnám, hogy jelentős hatása lenne.Legalább is én nem tapasztaltam, pedig már jó néhány éve használom.
"A Granadai Egyetem Élelmiszertudományi Tanszékének kutatásában évek óta vizsgálják a kecsketej kedvező élettani hatásait. A közelmúltban megjelent tanulmány egyenesen azt javasolja, hogy tekintsünk úgy a kecsketejre, mint természetes eredetű funcionális élelmiszerre.
A kecsketej és a tehéntej összetétele közötti alapvető különbség egyrészt a zsírsavösszetételben rejlik, másrészt a zsírsejtek méretében. A rendszeres kecskesejt fogyasztók körében a krónikus vashiányos vérszegénység kezelése hatékonyabbnak bizonyult, mert a fokozza a vas hasznosítását, a hemoglobin regenerálódását. Mindemellett ez a típusú tej elősegíti a DNS stabilitást is még azokban a súlyos esetekben is, ahol a vérszegénység ellen vas túladagolást alkalmaztak a kezelés részeként.
A kutatók megfigyelték, hogy a kecsketejt több összetevője, például a kazein összetétele az emberi anyatejhez hasonló. A kecsketej kisebb mennyiségben tartalmazza az allergiás tüneteket gyakran okozó alfa-kazeint, mint a tehéntej, így hipo-allergénnek tekinthető. Sok hagyományos táplálkozást folytató népcsoportnál használják a kecskék tejét az anyatej pótlására.
Mindemellett másik nagyon kedvező tulajdonsága, hogy nagy mennyiségű oligoszacharidot tartalmaz, amelyek szintén az anyatejhez hasonló összetételűek. Ezek a nagy szénláncú cukormolekulák a vastagbél bélflóráját táplálják, kiváló prebiotikumok. Ezzel a tápanyag utánpótlással a vastagbél emésztést elősegítő baktériumai sikeresen veszik fel a versenyt a bélben élősködő kórokozó baktériumokkal.
A kecsketej zsírsavösszetétele nem csupán a molekulák méretében különbözik a tehéntejtől, de a típusa is egészen más. A kecsketejben az omega 6 zsírsav csoportba tartozó esszenciális zsírsavakat (linolsavat, arachidonsavat) találunk. Kétszer akkora mennyiségben tartalmaz közepes szénláncú zsírsavakat, mint a tehéntej. Ezeknek nagy előnye, hogy gyorsan hasznosuló energiaforrások és nem alakulnak át testzsírrá. Ezeken az előnyökön túl a kecsketej gazdag kalcium és foszfor forrás, cink és szelén tartalma, mint nélkülözhetetlen mikroelemek hozzájárulnak a szervezetünkben előforduló idegrendszeri problémák megelőzéséhez.
Emiatt a spanyol kutatók javasolják, hogy tekintsük a kecsketejet természetes funkcionális élelmiszernek, hiszen nyers állapotban történő fogyasztása számos súlyos, gyakran népbetegségnek számító kór megelőzésének hatékony eszköze lehet."
http://www.elestar.hu/2011/hirek/egeszseg/a-kecsketej-mint-funkcionalis-elelmiszer
Némely helyen, így például Dél-Olaszországban, Egyiptomban a kecskéket duzzadó tőggyel, a tejkereskedőhöz hajtják és az ajtó előtt lefejik a kívánt mennyiséget. A vevőnek megvan ezáltal az előnye, hogy a még langyos tejet kapja, az eladó pedig nem mesterkedhetik a tejjel, nevezetesen nem vizezheti fel, amit különben ezek annyira szükségesnek tartanak.
Az újabb kutatások szerint a parlagfű allergiát a szokásos medicinák helyett jól lehet kezelni kecsketejjel. Ha a kecskét parlagfüves legelőn tartják, akkor a lelegelt parlagfű allergén anyagaira ellenanyag képződik a kecske vérében, ami a tejében is megjelenik.
Szóval be kell látnom, hogy ez a szöveg végül is nagyjából rendben van, csak ne köszönne vissza mindenhol.
Aztán, ha még nem unjátok, itt van némi okosság, mire is jó a kecsketej:
"A Granadai Egyetem Élelmiszertudományi Tanszékének kutatásában évek óta vizsgálják a kecsketej kedvező élettani hatásait. A közelmúltban megjelent tanulmány egyenesen azt javasolja, hogy tekintsünk úgy a kecsketejre, mint természetes eredetű funcionális élelmiszerre.
A kecsketej és a tehéntej összetétele közötti alapvető különbség egyrészt a zsírsavösszetételben rejlik, másrészt a zsírsejtek méretében. A rendszeres kecskesejt fogyasztók körében a krónikus vashiányos vérszegénység kezelése hatékonyabbnak bizonyult, mert a fokozza a vas hasznosítását, a hemoglobin regenerálódását. Mindemellett ez a típusú tej elősegíti a DNS stabilitást is még azokban a súlyos esetekben is, ahol a vérszegénység ellen vas túladagolást alkalmaztak a kezelés részeként.
A kutatók megfigyelték, hogy a kecsketejt több összetevője, például a kazein összetétele az emberi anyatejhez hasonló. A kecsketej kisebb mennyiségben tartalmazza az allergiás tüneteket gyakran okozó alfa-kazeint, mint a tehéntej, így hipo-allergénnek tekinthető. Sok hagyományos táplálkozást folytató népcsoportnál használják a kecskék tejét az anyatej pótlására.
Mindemellett másik nagyon kedvező tulajdonsága, hogy nagy mennyiségű oligoszacharidot tartalmaz, amelyek szintén az anyatejhez hasonló összetételűek. Ezek a nagy szénláncú cukormolekulák a vastagbél bélflóráját táplálják, kiváló prebiotikumok. Ezzel a tápanyag utánpótlással a vastagbél emésztést elősegítő baktériumai sikeresen veszik fel a versenyt a bélben élősködő kórokozó baktériumokkal.
A kecsketej zsírsavösszetétele nem csupán a molekulák méretében különbözik a tehéntejtől, de a típusa is egészen más. A kecsketejben az omega 6 zsírsav csoportba tartozó esszenciális zsírsavakat (linolsavat, arachidonsavat) találunk. Kétszer akkora mennyiségben tartalmaz közepes szénláncú zsírsavakat, mint a tehéntej. Ezeknek nagy előnye, hogy gyorsan hasznosuló energiaforrások és nem alakulnak át testzsírrá. Ezeken az előnyökön túl a kecsketej gazdag kalcium és foszfor forrás, cink és szelén tartalma, mint nélkülözhetetlen mikroelemek hozzájárulnak a szervezetünkben előforduló idegrendszeri problémák megelőzéséhez.
Emiatt a spanyol kutatók javasolják, hogy tekintsük a kecsketejet természetes funkcionális élelmiszernek, hiszen nyers állapotban történő fogyasztása számos súlyos, gyakran népbetegségnek számító kór megelőzésének hatékony eszköze lehet."
http://www.elestar.hu/2011/hirek/egeszseg/a-kecsketej-mint-funkcionalis-elelmiszer
Érdekességek
A kecskék „szellemi lénye” éppen ellentétben áll a juhokéval. A kecske az emberek háztartásában bizonyos fokig önállóságát is megőrizte. A macska után valóban a legönállóbb háziállat. Ez azonban nem zárja ki, hogy idomításra alkalmas legyen. A kecskék valóban megtaníthatók könnyű munkákra, könnyű kocsik húzására, azonban egy nagy részük még emellett is megtartja saját akaratát. Ha úgy érzik, hogy túlerőltetik vagy gyötrik, vagy ha egyébként nincs kedvük munkára, semmiféle büntetéssel sem lehet őket a munka további folytatására bírni; sőt ellenkezőleg, az ütlegelések az állatokat még csökönyösebbekké teszik és ilyenkor megtagadnak minden engedelmességet.Némely helyen, így például Dél-Olaszországban, Egyiptomban a kecskéket duzzadó tőggyel, a tejkereskedőhöz hajtják és az ajtó előtt lefejik a kívánt mennyiséget. A vevőnek megvan ezáltal az előnye, hogy a még langyos tejet kapja, az eladó pedig nem mesterkedhetik a tejjel, nevezetesen nem vizezheti fel, amit különben ezek annyira szükségesnek tartanak.
Az újabb kutatások szerint a parlagfű allergiát a szokásos medicinák helyett jól lehet kezelni kecsketejjel. Ha a kecskét parlagfüves legelőn tartják, akkor a lelegelt parlagfű allergén anyagaira ellenanyag képződik a kecske vérében, ami a tejében is megjelenik.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése